Előző bejegyzésemben itt olvashatod arról írtam milyen előnyei vannak az akvarell festésnek. Most pedig a papírokról ejtenék szót. Az akvarell papír kiválasztása nagyon fontos lépés, minden festőtechnikában fontos a megfelelő alap használata. Viszont amíg pl. az olaj, akril és temperafestésnél a saját magunk által elvégzett alapozással komoly befolyásunk van a képalap minőségére és gyakorlatilag képesek vagyunk kedvünkre alakítani az alapozással a számunkra kedvező képalapot. Ezzel szemben az akvarell festészetben nincsen alapozás (pontosabban már létezik akvarell alapozó is, de ritka és nem jellemző a használata), ehelyett a megfelelő papírválasztással tudjuk befolyásolni a képalap minőségét.

Az akvarell festék tulajdonképpen egy vízfesték, ami azt jelenti, hogy többnyire nagy mennyiségű vízzel együtt visszük fel a száraz, vagy a már eleve előnedvesített papírra a festéket. Mivel akvarell festékkel többnyire papírra dolgozunk, így logikusan következik mindezekből, hogy a papírnak megfelelő alapként kell szolgálnia ehhez a festésmódhoz, megfelelően együtt kell működnie a festékkel, a sok vízzel és a választott technikával.

Mindannyian tudjuk, hogy különböző papírfajták léteznek és azt is tapasztalhattuk már, hogy ezek nem egyformán reagálnak a vízre. Gondoljunk csak pl. arra, ha az étkezőasztalnál felborul egy pohár víz és ráömlik a szalvétára. Az esetek nagy többségében a szalvéta rövid idő alatt képes szétázni és gyakorlatilag ebben az állapotban szétmállik a kezünk között.

Vagy postaládában felejtett, abból félig kilógó szórólap is eszünkbe juthat, amit ha eső ér, akkor általában erősen behullámosodik száradás után.

Nyilvánvaló, hogy ez a két hétköznapi tárgy nem alkalmas akvarell festéshez, hiszen sem azt nem szeretnénk ha szétmállana a papír festés közben, sem pedig azt nem szeretnénk, ha ilyen mértékben behullámosodna a képünk, mint ami a reklámújságnál látható.

Tehát olyan papírra van szükség ami nem mállik szét, és kevésbé hullámosodik akkor ha nagy mennyiségű víz éri.

Apropó hullámosodás, ez vajon mitől van?

A papír azért hullámosodik be mikor víz éri, mert a víz következtében a papír rostjai megduzzadnak, ezért a papír megnyúlik és száradás közben zsugorodnak a rostok, a papír összehúzódik. Mivel a megnyúlott papír nem mindig képes visszazsugorodni éppen az eredeti méretére, emiatt keletkeznek a hullámok. Egyes papírok mindenképpen hullámosak lesznek, más papírok csak akkor ha egyik oldalukat éri víz, egyesek inkább csak akkor ha egyenetlenül lesznek (pl. foltokban) vizesek, megint más papírok pedig kevésbé hajlamosak hullámosodni.

A papír hullámosodási hajlama függ az anyagától, a vastagságától (minél vékonyabb annál inkább hullámosodik), készítésének módjától és általában a minőségétől, továbbá a méretétől (minél nagyobb, annál inkább több hullám lehet benne) és a festés közben alkalmazott technológiától.

Az akvarell papír hullámosodásának elkerülése

Többféle praktika is létezik a hullámosodás elkerülésére, egyik leggyakrabban alkalmazott módszer a megfelelő minőségű és vastagságú akvarell papír használata, másik az előnedvesítés és „nyújtás”, de ide tartozik a méret és vastagság összhangja. Például kis méretű vázlattüzetekben előnedvesítés nélkül is hullámmentes maradhat a vékonyabb, min. 120-200 g-os papír is. Nagyobb méretekben viszont fontos a min. 300 g vagy nehezebb papírok használata. Ugyancsak fontos lehet a nedvesítés és a nyújtás is.

Egy későbbi bejegyzésben írok majd a nyújtásról is.

Akvarell papír anyaga

Az akvarell papírok anyaga a hagyományos papírokkal ellentétben általában nem fa cellulóz, hanem pamut cellulóz. A pamut cellulóz kevésbé nyúlik és jobban vissza regenerálódik az eredeti méretére száradás közben, mint a fa cellulóz. Léteznek magas minőségű fa cellulóz papírok is, de a legtöbb jó minőségű akvarell papír többnyire vegyes, kevert anyagú fa és pamut, vagy 100 % pamut alapanyagú. Ez utóbbit hívják „rongy papírnak” is.

Savmentes akvarell papír

A savmentességet részben a megfelelő alapanyag-választással érik el, részben pedig gyártástechnikai módszerekkel. A savmentesség azért fontos, mert a cellulózokban található természetes savak, elszíneződéseket okozhatnak a festményen. Hogy ez ne fordulhasson elő, az akvarellpapírokat savmentesre készítik.

Akvarell papír készítési módjai

Az akvarell papírok többféle módon készülhetnek.

Lehetnek merített, ezen belül kézzel vagy géppel merítettek.

Továbbá lehetnek hengereltek, ezen belül, hidegen, vagy melegen préselt papírok.

A készítési módtól függően más minőségük lehet a papíroknak és az árukban is megmutatkozhat a különbség. Általában a legdrágább papírok a kézzel merített papírok, de nem minden esetben ezek a legjobb minőségűek, bár ezek természetesen magas minőséget képviselnek.

A hengerelt papírok olcsóbbak mint a merített papírok, de ezek között is vannak alacsonyabb és magasabb minőségűek egyaránt. A hidegen préselt papírok kevésbé tömörek, sokkal porózusabbak, felületükön több a textúra és nagyobb a nedvszívó képességük.

A melegen préselt papírok simább felületűek és kevésbé nedvszívóak.

Az akvarell papírok mérete

Különböző méretben kaphatóak, leggyakoribb papírméret az ívben kapható papíroknál az 56 x 76 cm ezt tetszőleges méretűre vághatjuk. De gyakoriak az akvarell tömbök is, melyek többnyire hagyományos papírméretekben kaphatóak és több lappból állnak. Például: A/4, A/3, B/5, B/4 stb. A tömbökben többnyire 10-50 lap található, vastagságtól függően.

Az akvarell papírok legfontosabb méret paramétere a vastagságra vonatkozik.

A vastagságot g/m2-ben azaz gramm/négyzetméterben adják meg. Rövidítve gyakran csak g-ben.

A vékonyabb papírokat „könnyűnek” a vastagabb papírokat „nehéznek” nevezik. A legkönnyebb papírok többnyire vázlatfüzetben találhatóak és 126 g/m2-nél indulnak. Egészen 600 g/m2-vastagságig is emelkedhetnek.

Az akvarell papírok textúrája

A textúra is fontos tényező az akvarell papíroknál. 3 kategória van, ezek a következők: sima, közepes és durva papírok.

A sima papírok a legfinomabb részletek kidolgozásához valók, de inkább csak száraz a nedvesen technikára megfelelők, és kevésbé alkalmasak a több rétegű festésre. Ugyanis a finom felületről könnyen visszaszedi a nedves ecset a festéket. A nedves a nedvesen technikához, több rétegű festésekhez és a nedves mosásokhoz inkább közepes, vagy durva papírt használjunk. Kompromisszumként én a közepes papírt szoktam javasolni, és ezt szeretem én is használni, mert még alkalmas a finomabb részletekhez is ,de már jól tűri a több rétegű festést és a mosásokat is.

Fontos jelezni, hogy nincs egységes szabvány arra vonatkozóan, hogy mi a sima és mi a durva. Előfordulhat, hogy ami az egyik gyártónál közepes az a másiknál a durvát jelenti stb.

Nyugati és Keleti akvarell papírok

Különbség van az Európai és a Távol-Keleti papírok között is. Az Európai papírok vagy fából, pamutból vagy kevert anyagból készülnek. A Keleti papírok sokszor egyéb anyagból, pl. bambusz, rizsszalma stb. Az Európai papírok általában vastagabbak a Keleti papírok vékonyabbak. Ugyanakkor a Keleti papíroknál gyakran másként szívódik fel, másként terjed a vízes festék a papíron mint amit az Európai papíroknál megszoktunk, pl. „Gansai” papírok. Ugyanakkor a Keleti papírokból sok esetben vékonyabb, kisebb g/m2 vastagságú, könnyebb papírokkal is elérhetjük ugyanazt mint amit az európai papírok között megszoktunk.

Egész egyszerűen ez azért van így mert másféle technológiákat is használnak a Keletiek mint az Európaiak a papírgyártásban. Ne feledjük el, hogy magát a papírkészítést Kínában találták fel és sokkal régebb óta használják mint mi itt Európában. Továbbá pl. a Kínai és Japán írás és festészet szinte az egész történelmükön keresztül majdnem kizárólag a tus és akvarell festékekre, technikákra korlátozódott. Ennél fogva hatalmas tapasztalattal bírnak a megfelelő papírok gyártásában. Jó példa erre a Maruman papírok melyeket magam is szívesen használok.

Összefoglalás:

A megfelelő akvarell papír savmentes, lehetőleg pamut és magas minőségű legyen, ami kifejezetten akvarell festéshez készül.

A papír textúrája kezdő akvarellezőknek a közepesen durva textúrájú papír legyen.

Súlya vázlatfüzetek esetén min. 126-200 g, normál méretű akvarell kép esetén min 300 g, (Keleti papíroknál pl. Maruman elég lehet a 240 g is). Nagyobb méretű képeknél, 40×50 és attól felfelé próbáljunk nehezebb 400-500 g-s papírokat használni.

A következő bejegyzésben, Itt olvashatod az akvarell festékek és színek kiválasztásáról írok

Még sokkal több ismeretet is megtudhatsz a KINVA ART AKADÉMIA legújabb képzéséből az Akvarell Kezdő Online Festőtanfolyam amiben mindent elmondok és bemutatok az akvarellről mai szükséges a kezdéshez.

Ha tetszett a bejegyzés kérlek itt alul szólj hozzá a hozzászólások között!

---

---