Az üres vászon előtt a szem rajzolása csábító kezdés. Ismerős forma, rögtön van karaktere, és néhány vonaltól úgy érzed, máris történik valami a képen.

Csakhogy a részletesen kidolgozott szemnek később könnyen új helyet kell keresned. Ha addigra sok munkát tettél bele, nehezebb rászánni magad az elmozdítására. A többi arcrészt kezded hozzáigazítani, és a fej lassan eltávolodik a referenciától.

Az első munkaszakaszban ezért érdemes olyan formákkal dolgozni, amelyeket még könnyen meg tudsz változtatni. Megmutatom, mire figyelj, ha ecsetrajzzal és nagy tömegekkel kezded a portrét.

Milyen munkamódot választasz?

A portréfestéshez részletes előrajzból is indulhatsz. Ilyenkor a rajzi döntések jelentős részét a festés előtt hozod meg. Az ecsetrajzos indulás lazább: híg festékkel rögzíted a legfontosabb irányokat és határokat, majd nagy foltokkal építed tovább a fejet.

A következő sorrend ehhez a második munkamódhoz ad kapaszkodót. A „negyedóra” itt egy rövid, összpontosított kezdő szakaszt jelent. Ha több időre van szükséged a méréshez, nyugodtan adj neki többet.

Készítsd elő a rövid munkaszakaszt

Tedd a referenciát olyan helyre, ahol egy pillantással vissza tudsz térni hozzá. Válaszd ki előre a fej tervezett méretét és a vászon kivágását. Készíts oda egy olyan ecsetet, amellyel kényelmesen fel tudod tenni a nagy foltokat; a pici részletekhez használt ecsetet egyelőre tedd félre.

Az induló festék legyen jól irányítható. A „híg ecsetrajz” könnyen mozdítható jelöléseket jelent: elég vékony réteget ahhoz, hogy lásd az alapot és később javíthass. A festékhez használt médiumot a választott technikához igazítsd.

Olajnál, akrilnál és akvarellnél eltérően tudsz visszavenni egy foltot. Az itt bemutatott sorrend elsősorban ecsetrajzból induló olaj- vagy akrilportréhoz ad támpontot. Akvarellnél a világos területek megőrzését már az első foltok előtt tervezd meg.

1. Jelöld ki a fej helyét és irányát

Mielőtt arcrészeket rajzolsz, nézd meg, hová kerül a fej a vásznon. Mekkora lesz? Mennyi hely marad fölötte és mellette? Hol csatlakozik hozzá a nyak és a váll?

Jelöld a fejtető és az állcsúcs helyét. Figyeld meg a fej dőlését és fordulását is. A homlokon, az orrnyergen és az állon végighaladó középvonal segít követni a fordulást; egy külön függőleges mérővonalhoz pedig összehasonlíthatod a pontok helyét.

Elfordított vagy megdöntött fej esetén a középvonal látható iránya is változik. Kövesd a modelledet, és ellenőrizd a kiválasztott pontok viszonyát.

2. Foglald össze a fej körvonalát néhány szakasszal

A haj apró hullámai helyett először a teljes fejtömeget keresd. Hol a legszélesebb? Hol fordul be a halánték? Merre fut az állkapocs?

Néhány egyszerű, határozott szakasz elegendő lehet az induláshoz. Ezeket még könnyű rövidíteni, hosszabbítani vagy elmozdítani. Profilnál a fül mögötti koponyarésznek is adj helyet.

Nézd meg a körvonalat arcrészek nélkül. Hasonló a fej magasságának és szélességének viszonya a referenciáéhoz? Ha itt eltérést látsz, most a legegyszerűbb javítani.

A fej körüli üres formák is segítenek

Nézd meg a fej és a kép széle közötti terület alakját. Milyen forma marad a homlok előtt? Mekkora a hely a koponya mögött? Hogyan fut le a háttér az áll és a váll között? Ezeket az üres területeket negatív formáknak is nevezik.

Ha az arcon elakadsz, egy ilyen háttérforma összehasonlítása új kapaszkodót adhat. Például a referencia állkapcsa alatt szélesebb háromszög marad, a vásznon pedig alig van hely. Ellenőrizd, hogy az áll helye, a nyak iránya vagy a váll magassága tér-e el.

3. Keresd meg a világos és az árnyékos oldal határát

Hunyoríts a referenciára, és kövesd az arc nagy árnyékos területét. Figyeld meg, hogyan halad a szem környékén, az orr mellett és az arc alsó részén.

Ezt a határt is egyszerűsítsd. A cél, hogy a világos és sötét területek elhelyezkedését már a kép elején átlásd. Egy erősebb orrárnyék vagy a járomcsont alatti sötétebb rész könnyen elvonja a figyelmet az összefüggő árnyéktömegről, ezért időnként újra hunyoríts.

Az árnyék határa követi az arc formáját. Azt figyeld, amit a konkrét fény és beállítás megmutat.

4. Tedd fel a nagy tömegeket

Induláskor elég lehet elkülöníteni a haj, az arc világos oldala, az árnyékos arcrész, a nyak és a háttér fő foltjait. A részletesebb felbontás később jön.

Próbáld ki ezt a korlátozást: az első szakaszban hagyd ki a szempillákat, a hajszálakat, az apró csillanásokat és a pici ráncokat. Így több figyelmed marad arra, mekkora és milyen világosságú a festett folt.

Például egy túl széles árnyékos arcrész keskenyebbnek mutathatja a fejet. Ezt könnyebb észrevenni és módosítani, amíg nagy, egyszerű felületekből áll a kép.

5. Állj meg, és ellenőrizd három tónuscsoporttal

A tónus a szín világosságát vagy sötétségét jelenti. Képzeld el a referenciát és a festményt három csoportban: világos, közép és sötét.

Ugyanakkora helyet foglalnak el ezek a csoportok? A legsötétebb nagy tömeg ugyanott van? Elválik az arc a háttértől? A nyak a megfelelő helyen csatlakozik?

Ha valami eltér, válassz ki egy javítást. Utána ismét nézz rá a teljes képre. A kisebb blokkok és a finomabb arcrészletek akkor kapnak biztos alapot, amikor ezek a nagy viszonyok már közel kerültek a referenciához.

Egy lehetséges időbeosztás az induláshoz

Az alábbi beosztás a figyelmedet segít elosztani. Ha egy lépés még bizonytalan, maradj ott tovább; az ellenőrzés értékesebb, mint a stopper követése.

• Az első három perc: helyezd el a fejtetőt, az állat, a fej szélességét és a nyakat. Figyeld meg a fej irányát.
• A következő négy perc: egyszerűsítsd a körvonalat, és jelöld a nagy fény–árnyék határt.
• Újabb öt perc: tedd fel a haj, az arc világos és árnyékos oldala, a nyak és a háttér fő foltjait.
• Az utolsó három perc: lépj hátra, hunyoríts, és válassz ki egy szükséges javítást.

Három elakadás, amelyet korán észrevehetsz

Túl hamar megjelent egy részletes szem

Takarj le képzeletben minden apró részletet, és ellenőrizd a fej keretét. Ha a szem helye még bizonytalan, egyszerűsítsd vissza egy árnyékfoltra vagy jelölésre. Így könnyebb a nagy viszonyokhoz igazítani.

Összemosódott a világos és az árnyékos oldal

Nézd újra a referenciát hunyorítva. Ha ott tisztán elkülönül a két oldal, a festményen keresd meg, hol csökkent le túlzottan a különbségük. Kezdetben kevés, világosan megkülönböztethető tónuscsoporttal könnyebb átlátni a feladatot.

A haj részletei szétbontották a fejtömeget

Foglald össze a hajat egy nagy foltban. Keresd meg a teljes sziluettjét és a fő világosságát. A tincsekhez akkor térj vissza, amikor a koponya mérete és a fej elhelyezése már rendben van.

Mikor kezdheted a finomabb kidolgozást?

Akkor érdemes továbblépni, amikor a fej magassága és szélessége, a fordulása, valamint a nagy tónusfoltok elhelyezkedése már közel áll a referenciához. Ezután a nagy formákon belül kereshetsz kisebb síkokat, pontosíthatod az arcrészek helyét, és fokozatosan alakíthatod az éleket.

Őrizd meg a kezdeti foltok áttekinthetőségét. Minden új részlet után nézz vissza a teljes fejre: beleillik-e az új forma a világos vagy az árnyékos oldalba? A festmény későbbi összhangját ezek a visszatérő ellenőrzések segítik.

Mit tekints eredménynek az első munkaszakasz végén?

Jó kapaszkodó, ha meg tudod mutatni a fej helyét, dőlését, teljes tömegét és két nagy fényoldalát. A kép ilyenkor még egyszerű, de már világosan látod, mire építed a folytatást.

Ha videón is szeretnéd követni a portré felépítését, nézd meg a Bevezetés a portréfestészetbe tanfolyamot. A bemutatóoldalon megismerheted a tananyagot, és eldöntheted, illik-e a mostani célodhoz.

KINVA · Ingyenes portréfüzet

Miért nem hasonlít
a portré?

Ha a rajzod kész, mégis valaki más néz vissza róla, vedd elő ezt a rövid műtermi ellenőrzőt. Hét ponton vezet végig, hogy megtaláld, hol érdemes kezdened a javítást.

• 16 oldalas PDF
• 7 kétperces próba
• Nyomtatható segédlapok

Legyen kéznél a következő portrédnál

Az Art Akadémia oldalán elkérheted a füzetet. Feliratkozás után azonnal megnyithatod, és e-mailben is megkapod.

Kérem az ingyenes portréfüzetet

A feliratkozás az Art Akadémia oldalán történik. A levelekről bármikor leiratkozhatsz.