2017-ben kísérletbe kezdtem: három hétig a Vaterán, egy online aukciós oldalon árultam festményeket. A kísérletre sokféle visszajelzést kaptam, és ezek közül egy kérdés azóta is foglalkoztat: értéktelenebb lesz-e a művészet attól, hogy olcsón kel el?
Néhány gondolat
Mindenek előtt néhány gondolat az online aukciós festmény eladásról. A vaterázás kapcsán kaptam olyan visszajelzéseket, hogy ez csak a művészet lealacsonyítása, bagóért való elpocsékolása stb.
Azt hiszem, hogy ezen a ponton rendet kell tenni kicsit a fejekben.
Óriási tévedés egy festményt művészeti alkotásnak tekinteni, pusztán azért mert a festőművészetben használatos anyagokkal készül, egy festészettel hobbiból vagy hivatás szerűen foglalkozó alkotó által.
Egy alkotás, attól, hogy festmény, még nem feltétlenül képvisel művészeti értéket.
Ennek sok oka lehet.
Lehetséges okok:
1. Az alkotó nem tud művészeti értéket létrehozni, mert hiányzik belőle a művészi látásmód, és vagy nincs megfelelő képzettsége hozzá.
2. Az adott alkotást nem művészet létrehozása céljából alkotta a festő, hanem csak tanulmánynak, vázlatnak, kísérletnek, játéknak stb.
3. Az adott alkotás egyszerűen nem sikerült, nem lett jó. A legnagyobb művészek sem tudnak mindig egyenletes teljesítményt hozni, nekik is van nagyon sok félresikerült alkotásuk, próbálkozásuk stb. Legfeljebb ezekkel nem találkozunk, mert elrejtik, megsemmisítik, vagy egyszerűen nem mutatják meg, átfestik stb. Egy nagyobb nevű művész életművének utólagos feltárása közben gyakran pont ezek a sosem látott próbálkozások a legértékesebbek, művészettörténeti szempontból, mert ezek mutatják meg a művész igazi útját, ami oda vezetett ahová végül is eljutott.
4. Az adott művész kifejezetten a piacnak is fest olcsóbb képeket. Ez olyan mintha lenne egy „másodállása” a tényleges művészeti munkássága mellett. Ez a másodállás biztosítja neki a biztos megélhetést, hiszen itt piacképes, könnyen eladható, kis értékű alkotásokkal biztosítja a megélhetését, és ebből finanszírozza a tényleges magas művészeti tevékenységét, ami a karrierje kiteljesedését jelenti, és ami sokkal bizonytalanabb cél mint a másodállásban végzett megélhetési festészete, Hiszen egyáltalán nem biztos, hogy egy művész ténylegesen is be fog futni.
5. Egészen egyszerűen valamilyen okból kifolyólag (pl. rossz önmenedzselés, stb.) az alkotó nem volt képes annyira befutni, hogy komolyabb művészeti és vagy pénzbeli értéket jelentsenek a művei. Ez gyakran sajnos nem az alkotó művészi minőségének a jelzője, hanem egyszerűe és prózai módon, csak gazdasági okokat jelöl.
A fentieken felsoroltakon kívül még egy egész sor hasonló indokot találhatnánk ami azt mutatja meg, hogy nem minden alkotásnak van művészeti értéke.
A lényeg az, hogy amikor egy online aukciós portálon egy alkotó alkotásait néhány ezer forintos árakon látjuk elkelni, akkor nem feltétlenül kell a művészet elpocsékolására gondolni.
Az is gyakori, hogy egy-egy alkotó nem képes reálisan felmérni a saját alkotásainak értékét. Sem művészi, sem anyagi szempontból.
Ez mindkét irányban igaz. Lehet ez a saját értékének túlzott lebecsülése, vagy az indokolatlan túlértékelése egyaránt. Ha leértékeli önmagát, akkor esetleg mások, sokak szerint túl olcsón eltékozolja az alkotásait. Ha túlértékeli önmagát akkor esetleg sosem ad el semmit, vagy csak ritkán és nem érti miért, és ennek dacára sem hajlandó csökkenteni az árakat és az árcsökkentésben csak a művészet elpocsékolását látja.
Szóval sokfélék, vagyunk, sokféle nézőponttal, sokféle adottsággal és hajlammal. Emiatt nehéz objektív és helytálló ítéletet alkotni egy ilyen összetett kérdésben.
Egy dolog viszont egészen bizonyos a művészet terén anyagi sikert csak akkor lehet elérni, ha az ember próbálkozik és tesz a siker érdekében. Az is bizonyos, hogy különböző módokon meg lehet élni a festészetből, akár a piacnak akar egy alkotó dolgozni, akár a művészvilág élvonalába szeretne eljutni, vannak lehetőségek és vannak sikertörténetek, a kudarcokkal kikövezett úton.
A művészvilág élvonalába betörni mindenesetre sokkal nehezebb dolog, mint a piacnak festeni. Aki a piacnak fest, lehet nem lesz híres művész, de képes lehet arra, hogy a mindennapjait csak a festészettel töltse ki, mert a festészettel való napi foglalkozását megfinanszírozza a kis értékű eladásainak a gyakorisága, és elegendő pénzt tud keresni ahhoz, hogy csak a festészettel kelljen foglalkoznia.
Ráadásul sokaknak ez elegendő is.
Nem mindenki akar új művészeti „izmust” kitalálni, világhírre szert tenni, stb. Vannak akik megelégednek azzal, hogy szép csöndesen csak festenek, így ők mindig azzal foglalkozhatnak ami igazán örömet okoz nekik az életben. Ha egy ilyen embert megkérdezel, hogy ő eltékozolja e az alkotásait, akkor ő azt fogja mondani, hogy nem tékozolja el, hanem nagyon sok embernek örömet szerez vele, és közben saját maga elégedett a sorsával. Vajon ezt olyan nehéz megérteni, vagy elfogadni?
Na valami ehhez hasonló ok okozati összefüggések, és motivációk vezethetnek el azokhoz a jelenségekhez, hogy egyes alkotók nagyszámú festményt adnak el, olcsón a vaterához hasonló portálokon.
A festményeimet ma a kinvafestmenyek.com oldalon mutatom be.
Hogy ma hol és hogyan érdemes festményt eladni, a kiállítástól a galériáig, a Bevezetés a Művész Marketingbe tanfolyamban veszem végig, a saját mintáimmal.
Ha szeretnéd, hogy a képeid ne a fal mellett álljanak, kezdd egy rövid, ingyenes füzettel.
6+1 tipp festmények eladásához
Rövid, ingyenes füzet arról, hogyan találjanak rá a képeidre azok, akiknek szólnak. Minden tipp végén egy kis lépés, amelyet még ezen a héten megtehetsz.
- Hogyan mondd el egy mondatban, mit festesz és kinek
- A „Róma-elv”: az utak, amelyeken a nézők eljutnak hozzád
- Mire figyelj, mielőtt galériába adod a képeidet
- Egy egyszerű kiinduló szabály a képeid árához
Ingyenes. Rögtön letöltheted, és e-mailben is elküldöm.